Skegnessi magyarok

Ezen fejezetben egy olyan témát szeretnék körüljárni, melynek nagy része különböző formában már említésre került az eddigi irományaim során. A téma pedig a következő: kik is élnek, kik dolgoznak itt, Butlinsban? Ahogyan a hónapok múlásával egyre több embert van alkalmam megismerni, minél több nevetni-vagy éppen sírnivaló élettröténettel találkozom. Alapvetően különbséget kell tennünk angol és külföldi mnkavállalók között. Nyilván nem árulok el nagy titkot azzal, h utóbbiból lényegesen több van. Az itteni angolok főleg csökkent szellemi képességű, züllött, link vagy egyéb okokból kifolyólag a társadalom peremére szorult emberek. Gondolok itt pl. arra az 52 éves "nagymamára", aki minden éjjel  úgy kirittyenti magát, mint egy 16 éves elsőbálozó, és mindig másik, unokája korú "lovagot" szed össze magának. Gondolok azokra a fiatalokra, akiknek soha 1 penny megtakarításuk sincs, és amint csütörtök este megérkezik a két heti fizujuk, szaladnak az automatához, és mennek elinni a pénzüket. Gondolok azokra az elhízott, a középkorúság felső határát igencsak felülről verdeső asszonyokra, akiken látszik, h Skegness határát Churcill hatalomra kerülése óta nem hagyták el, és azzal nagyon is tisztában vannak, h mondjuk hol lehet feltölteni a tisztítószereket, vagy hol vannak a dupla ágyas lakások, de amúgy azt se tudják, h melyik országban vannak.  Gondolok arra a 18 éves kiscsajra, aki azt se tudja, h mi az a Stone Hange ( nem is hallott róla, sőt, még arra sincs tippje, h melyik országban található). Vagy gondolok arra a vezetőre (!) aki szerint a nyelő-és légcső egy és ugyanazon szervnek a 2 különböző megnevezése (amúgy a biológia volt a kedvenc tárgya, és ahhoz ért leginkább. Szeretnék vele egyszer történelmi v irodalmi kérdésekről elmélkedni:):).  Lehet azért sok szomorú történetet is hallani, pl. az egyik accomos chekker, Brandon, aki egyébként nem régen mondott fel, azért dolgozott itt, mert a felesége haldoklik, és még elvitte őt azokra a helyekre, ahová vágyott, minden maradék pénzüket elutazták, most pedig egy karavánban laknak, ott ápolja, közben chekkerkedik, illetve chekkerkedett Butlinsban.

Annál több viszont a diplomás, ambiciózus, értelmiségi fiatal a lengyelek és magyarok körében. Van vegyész( és környezet:))mérnök ( ő tölti fel az italautomatákat, szóval nem került annyira messze a szakmájától), ügyvéd ( jelenleg fagyit osztogat gyerekeknek kalózruhában), közgazdász, és rengeteg-rengeteg tanár. Tesi-, töri-, német-, angol-, francia-, rajztanár, tanító ( aki jelenleg az bejáratnál áll és bohóckodik a gyerekekkel, szóval neki is a szakmájába vág az itteni meló), gyógypedagógus ( ami itt tényleg hasznos lehet:)), és még ki tudja milyen pedagógusokat szippantott és szippant fel ez a csodálatos gépezet. A legkülönbözőbb okokból vannak itt, tartozás, lakásra gyűjtés, otthoniak segítése, unalom, fásultság, stb.

Véleményem szerint az a baj ezzel a hellyel, h nincs meg az a típusú tisztességes dolgozói réteg, akik értenek a vendéglátáshoz ( ne adj'Isten tanulták is), normálisan dolgoznak, nem akarnják a világot megváltani, csak lelkiismeretesen, szakszerűen ellátják a munkájukat. Az angolok nagy része túl lusta vagy életképtelen vagy svinglis, a magyarok jelentős része pedig úgy áll hozzá, h tudja, h nem nem erre született, kényszerből van itt, és nem tervez hosszú távra errefelé. Vannak egyébként nagyon tiszteletre méltó példák is, pl. egy lengyel munkatársunk, Jacek, aki a fiával együtt jött ki néhány évvel ezelőtt, mert a srácnak egyetemre kellett gyűjtenie. Együtt kezdték a potwashban ( egy kis nosztalgia:)), majd a gyerek ment haza tanulni, Jacek meg azóta is itt nyomja az ipart, elmúlt 50, volt otthon szakmája, nem beszéli a nyelvet, az angolja nagyon rossz, mégis kijött, soha nem panaszkodik, soha nem pattog, csak csendben végzi a dolgát, és küldi haza a pénzt folyamatosan. Elég megható eset szerintem.

Szóval, nagyon sokféle, különböző származású és társadalmi hátterű ember verődött  itt össze, és kell együtt boldogolniuk, ami nem mindig mentes konfliktusoktól és összetűzésektől. De hát Butlinst ez a fajta "sokszínűség" teszi érdekessé és egyedivé.:):)

Most megyek aludni, csőváz!