Ahogy nézegetem a naptáramat, tervezem az elkövetkező hónapjaimat, időnként rádöbbenek egy érdekes tényre- itt a nyár. Ezt azé írom ennyire meglepetten, mert leszámítva a kb. 5-10 fokos hőmérséklet-emelkedést, az időjárásból nem igen lehet erre következtetni. Nagyjából eléggé hasonló az idő, mint télen- szeles, kicsit napos, kicsit esős, se nem hideg, se nem meleg, kiszámíthatatlan és mégis semmilyen- tisztára, mint az angolok:). Na már most, részben mivelhogy elvileg nyár van, részben pedig mert igyekszem kihasználni az utolsó itt töltött heteimet, megpróbálok minél több időt eljárkálni a szabadnapjamon, illetve 2 műszak között. Egyébként magam is meglepődtem, h ahhoz képest, h milyen egyformák és egyhangúak a települések, mennyi természeti szépség vesz minket körül- és eddig erről tudomást se vettem. Leszámítva, h rendszeresen kijárok a partra napozni, aludni, (ami nem egyszerű, mivel a szél folyamatosan fúj, ha nincs nap, fázom, ha előjön, éget, szóval naptej, pulcsi, cipő, zokni, a bátortalanabbaknak sapka, esőkabát elengedhetetlen kellékek egy kis napozáshoz:)), továbbra is járok futni a partra ( szintén komoly számításokat kell végezni, h mikor van apály, mikor nem ázok agyon, mikor nem fúj orkán erejű szél, stb.), illetve most 2 jóbarátommal eljárunk nagyon hosszú, másfél órás, kb. 15 kilcsis távokra, és a parttól kissé távolabb felfedeztünk hangulatos ösvényket, horgásztavakkal, fenyvesekkel. Emellett számba vettem azokat a helyeket, amelyeket rövid hátralévő itttartózkodásom során még mindenképpen meg szeretnék látogatni. Ilyen pl. a skegnessi és mablethorpei fóka-rezervátum és állatkert, az előbbi helyen láttunk a fókákon kívül pl. pingvineket, lepke- hüllő- és trópusi házat, utóbbiban pedig berendeztek egy "időutazásos" körsétát, a jégkorszaktól napjainkig bemutatták a táj és az élővilág változását, olyan kérdésekre is kitértek, mint pl. a dinók kipusztulása, a fossziliák képződése, a jégkorszakok kialakulásainak okai és magyarázatai, stb, illetve megtekinthettük, h a helyi önkéntes szervezetek hogyan mentik meg, gondozzák, nevelik fel, majd bocsátják vissza a természetbe az elhagyott/ elveszett fókákat. Szóval tökjó, h ilyenek is vannak itt. 2 hete pedig elmentünk Granthambe, ami egyébként egy rendkívül egyhangú és jellegtelen város, de onnan kibuszoztunk Costelworthbe, Newton szülőfalujába, láttuk a birtokot, ahol élt, volt ott egy egész érdekes kiállítás és tudományos központ, illetve lefényképeszkedtem a híres almafa alatt is. A birtok és a szomszédos falu olyan hangulatosak, h az embernek teljesen olyan érzése van, mintha nem is Lincolnshireben lenne, hanem vhol a skóciai hegyekben.
Még néhány hasonló nevezetességet mindenképpen be akarok járni az elkövetkező hetekben, mindenképpen szeretném emlékezetessé és élménygazdaggá tenni az életem e szakaszát lezáró periódust. Legyetek jók, pá-pá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.