Igen, szinte hihetetlen, de elérkezett a várva várt pillanat- a Butlinssal kötött szerződésem lejárta. Ha pontosan akarok fogalmazni, igazából már le is járt- január 2-án dolgoztunk utoljára. Azért megnyugtatásképpen előre bocsátom: nem örökre megyek még haza, 27-étől u.i. meghosszabbítják a munkaviszonyunkat, úgyhogy a népes olvasóközönségem továbbra is várhatja az izgalmasabbnál izgalmasabb blog-bejegyzéseket:). Viszont ami most nagyon jó hír: 2-tól 27-ig nincs munka, vagyis pihenés, buli, és legfőbbképpen: 3 teljes hét Magyarországon. Az utolsó hétről csak annyit, hogy miután egy teljes napot rááldoztam a kikúrálásomra, 29-étől 2-ig megállás nélküli hajtás, és mivel a személyzet igen jelentős hányada betegeskedett, sokan munkába sem tudtak jönni, jelentős emberhiánnyal is meg kellett küzdenünk, szóval a pörgés nem volt gyenge. 30-án még accomoztunk is, ráadásul Glória babát többen majdnem meglincselték, u.i. állítólag a guesteseknek ezentúl 2 műszak között "csak" 3 lakást kell majd kitakarítaniuk, ehhez képest simán ránk sózott fejenként 4-et. Én szilveszter éjjel is melóztam, ráadásul a helyzetet tovább rontotta, hogy a Jaksből átirányítottak a "Crazy hours" nevezetű rendkívül színvonalas szórakozóhelyre, ahol egész éjjel gyerekműsorok mentek, piros kabátos kiscsajok énekeltek igen irritáló elváltoztatott hangon, közben macska-jelmezes csávók kergetőztek kisgyerekekkel, persze kirittyentette magát anyuka-apuka, nagymama-nagypapa, mondani se kell, rendkívül színvonalas volt:). Ráadásul Pedro már annyira kimerült volt, hogy szinte egyáltalán nem tudott semmire koncentrálni, egy egész tálca üvegpoharat leejtett a földre. Éjfélkor Pedro koccintott a bárosokkal, persze nem pezsgővel, hanem sörrel, itt nem szokás pezsgővel koccintani, a rádióban, majd az egyik "redcoat"-os előadásában ismételten meghallgathattuk azt az Old Silent izét, majd az est fénypontjaként "Party Popper"-eket lőtünk egymásra. A "Party Popper" egyébként egy apró műanyag fekete palack, amire rá van kötve egy zsinór, és ha azt meghúzzuk, pukkan egyet, és színes madzagok repülnek mindenhová. Rendkívül színvonalas szórakozás, nem? Legalábbis az anyukák és nagymamák nagy elszeretettel játszanak vele. Na szóval, 2-kor már be is zártunk, mivel szilveszter éjszakára dupla pénzt kapunk ( kopp-kopp), igyekeztem kellőképpen lassan dolgozni, majd a végső takarításban is segítettem:). F3-ra hazaértem, Andiék, akik szintén túlóráztak, már itthon voltak, és egy tál lencsefőzelékkel vártak. Nagyon-nagyon jólesett 4 hónap után először emberi fogyasztásra alkalmas táplálákot enni, Andinak örök hála!:) 1-én, 2-án persze megint meló, 2-án még leszedtük a karácsonyi díszítést is. Aznap du még kellett accomoznunk is, kb. a teljes csapat fele rajta volt a listán, de összesen 5-en mentünk el, Glória feje nagyon virult.:) Azt hiszem, jól jártunk, u.i. takarítanunk nem kellett, csak "porterkedtünk", vagyis lehúztuk az ágyneműt, összeszedtük és kivittük a szemetet, beáztattuk a mosogatnivaló edényeket és evőeszközöket, bezártuk az ablakokat, lekapcsoltuk az elektromos berendezéseket, stb. És mivel porterként mi léptünk be először a lakásba, el tudtunk tenni rengeteg piát és kaját:).
És ezzel vége az butlinsi karrierem első szakaszának!!! Jejeje
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.